Esti Univerzum

Részek

Miért viselkedik két részecske úgy, mintha összebeszélt volna?

Bemutató: 30 perc · 2026. október 31. · 19 fejezet

A rész borítóképe: Miért viselkedik két részecske úgy, mintha összebeszélt volna?
A rész borítóképe: Miért viselkedik két részecske úgy, mintha összebeszélt volna?

Bemutató:

Képzelj el két dobozt egymástól nagyon messze, két lámpával és egy kapcsolóval. Ha a kapcsolók ugyanabban az állásban vannak, a lámpák mindig ugyanolyan színnel villannak, mintha a két részecske összebeszélt volna. Csakhogy ez lehetetlen, és a videó végére te magad is kiszámolod, miért.

Ebben a videóban képlet nélkül járjuk körül az összefonódást, amelyet Einstein „kísérteties távolhatásnak” nevezett: Einstein és Bohr vitáját, Neumann János bizonyítását és annak hézagát, John Bell egyszerű, mégis forradalmi kérdését, az első kísérletet, amelynek elvégzőjét mindenki bolondnak tartotta, a 2022-es fizikai Nobel-díjig vezető kísérleteket, egy százezer ember részvételével zajló mérést és egy kísérletet, amelyben hétmilliárd-nyolcszázmillió éves kvazárfény döntött. Szó lesz arról is, mit NEM jelent az összefonódás, és hol használják már ma.

Melyiket fogadnád el inkább: hogy a világ nem helyi, hogy minden lehetőség megvalósul, vagy hogy a világegyetem a kezdetektől összeesküdött? Írd meg kommentben!

Megnézem a YouTube-on

Iratkozz fel, hogy ne maradj le róla

Fejezetek

  1. Két dobozKét doboz
  2. Amit mindenki mondAmit mindenki mond
  3. Einstein ellenvetéseEinstein ellenvetése
  4. A szóA szó
  5. A bizonyítás, amelyben hiba voltA bizonyítás, amelyben hiba volt
  6. Bell kérdéseBell kérdése
  7. Egy játék két játékosnakEgy játék két játékosnak
  8. Bertlmann zoknijaBertlmann zoknija
  9. Akit bolondnak tartottakAkit bolondnak tartottak
  10. Van állandó állásod?Van állandó állásod?
  11. A kiskapuk bezárásaA kiskapuk bezárása
  12. Amit nem jelentAmit nem jelent
  13. Az űrbenAz űrben
  14. Százezer emberSzázezer ember
  15. Hétmilliárd-nyolcszázmillió éves fényHétmilliárd-nyolcszázmillió éves fény
  16. Hol tartunk ma?Hol tartunk ma?
  17. Mit jelent ez neked?Mit jelent ez neked?
  18. Esti gondolatEsti gondolat
  19. Kérdés nekedKérdés neked

Források

Válogatás azokból a művekből és kísérletekből, amelyekre a rész épül:

  • Einstein, Podolsky, Rosen, Physical Review (1935)
  • Bohr, Physical Review (1935)
  • Schrödinger: Discussion of Probability Relations between Separated Systems (1935)
  • Neumann János: A kvantummechanika matematikai alapjai (1932)
  • Grete Hermann (1935)
  • Mermin és Schack, Foundations of Physics (2018)
  • Bell, Physics (1964)
  • Bell: Bertlmann's Socks and the Nature of Reality (1981)
  • Mermin: Quantum Mysteries for Anybody (1981)
  • Freedman és Clauser, Physical Review Letters (1972)
  • Aspect, Dalibard, Roger (1982)
  • Weihs és mtsai (1998)
  • Hensen és mtsai, Nature (2015)
  • Giustina és mtsai, Shalm és mtsai, Physical Review Letters (2015)
  • Salart és mtsai, Nature (2008)
  • Yin és mtsai (2017)
  • Liao és mtsai (2018)
  • ATLAS, Nature (2024)
  • Kotler és mtsai (2021)
  • The BIG Bell Test Collaboration, Nature (2018)
  • Handsteiner és mtsai (2017)
  • Rauch és mtsai (2018)
  • Bong és mtsai, Nature Physics (2020)
  • NIST CURBy, Nature (2025)
  • Nadlinger és mtsai: Experimental quantum key distribution certified by Bell's theorem
  • Stanford Encyclopedia of Philosophy: Bell's Theorem, The EPR Argument