Miért viselkedik két részecske úgy, mintha összebeszélt volna?
Bemutató:
Képzelj el két dobozt egymástól nagyon messze, két lámpával és egy kapcsolóval. Ha a kapcsolók ugyanabban az állásban vannak, a lámpák mindig ugyanolyan színnel villannak, mintha a két részecske összebeszélt volna. Csakhogy ez lehetetlen, és a videó végére te magad is kiszámolod, miért.
Ebben a videóban képlet nélkül járjuk körül az összefonódást, amelyet Einstein „kísérteties távolhatásnak” nevezett: Einstein és Bohr vitáját, Neumann János bizonyítását és annak hézagát, John Bell egyszerű, mégis forradalmi kérdését, az első kísérletet, amelynek elvégzőjét mindenki bolondnak tartotta, a 2022-es fizikai Nobel-díjig vezető kísérleteket, egy százezer ember részvételével zajló mérést és egy kísérletet, amelyben hétmilliárd-nyolcszázmillió éves kvazárfény döntött. Szó lesz arról is, mit NEM jelent az összefonódás, és hol használják már ma.
Melyiket fogadnád el inkább: hogy a világ nem helyi, hogy minden lehetőség megvalósul, vagy hogy a világegyetem a kezdetektől összeesküdött? Írd meg kommentben!
Fejezetek
- Két dobozKét doboz
- Amit mindenki mondAmit mindenki mond
- Einstein ellenvetéseEinstein ellenvetése
- A szóA szó
- A bizonyítás, amelyben hiba voltA bizonyítás, amelyben hiba volt
- Bell kérdéseBell kérdése
- Egy játék két játékosnakEgy játék két játékosnak
- Bertlmann zoknijaBertlmann zoknija
- Akit bolondnak tartottakAkit bolondnak tartottak
- Van állandó állásod?Van állandó állásod?
- A kiskapuk bezárásaA kiskapuk bezárása
- Amit nem jelentAmit nem jelent
- Az űrbenAz űrben
- Százezer emberSzázezer ember
- Hétmilliárd-nyolcszázmillió éves fényHétmilliárd-nyolcszázmillió éves fény
- Hol tartunk ma?Hol tartunk ma?
- Mit jelent ez neked?Mit jelent ez neked?
- Esti gondolatEsti gondolat
- Kérdés nekedKérdés neked
Források
Válogatás azokból a művekből és kísérletekből, amelyekre a rész épül:
- Einstein, Podolsky, Rosen, Physical Review (1935)
- Bohr, Physical Review (1935)
- Schrödinger: Discussion of Probability Relations between Separated Systems (1935)
- Neumann János: A kvantummechanika matematikai alapjai (1932)
- Grete Hermann (1935)
- Mermin és Schack, Foundations of Physics (2018)
- Bell, Physics (1964)
- Bell: Bertlmann's Socks and the Nature of Reality (1981)
- Mermin: Quantum Mysteries for Anybody (1981)
- Freedman és Clauser, Physical Review Letters (1972)
- Aspect, Dalibard, Roger (1982)
- Weihs és mtsai (1998)
- Hensen és mtsai, Nature (2015)
- Giustina és mtsai, Shalm és mtsai, Physical Review Letters (2015)
- Salart és mtsai, Nature (2008)
- Yin és mtsai (2017)
- Liao és mtsai (2018)
- ATLAS, Nature (2024)
- Kotler és mtsai (2021)
- The BIG Bell Test Collaboration, Nature (2018)
- Handsteiner és mtsai (2017)
- Rauch és mtsai (2018)
- Bong és mtsai, Nature Physics (2020)
- NIST CURBy, Nature (2025)
- Nadlinger és mtsai: Experimental quantum key distribution certified by Bell's theorem
- Stanford Encyclopedia of Philosophy: Bell's Theorem, The EPR Argument