Miért viselkedik másképp a világ, ha figyeled?

A kétréses kísérletben az elektron hullámként viselkedik, amíg semmi nem figyeli, melyik résen megy át, és részecskeként, amint kiderül az útja. Ebből lett a modern fizika legtöbbet félreértett mondata: a megfigyelés megváltoztatja a valóságot. Ebben a videóban megnézzük, mit mutatnak valójában a mérések, és kell-e egyáltalán tudat a megfigyeléshez.

Szó lesz Thomas Young csíkjairól, az egyenként érkező elektronokról, Einstein és Bohr vitájáról, egy 1998-as kísérletről, amelyben a megfigyelő egy áramkör volt, Neumann János és Wigner Jenő szerepéről, a kétezer atomos molekulákról, John Wheeler késleltetett választásáról és a kvantumradírról, amelyről azt szokták mondani, hogy átírja a múltat. Megmutatom, miért nem írja át.

A három válasz, vagyis a koppenhágai értelmezés, a vezérhullám és a sok világ közül te melyiket érzed a legmeggyőzőbbnek? Írd meg kommentben!

Megnézem a YouTube-on

Iratkozz fel, hogy ne maradj le róla

Fejezetek

1. 0:00A kísérlet, amely megváltozik, ha megnézzük0:00A kísérlet, amely megváltozik, ha megnézzük
2. 1:30Golyó vagy hullám?1:30Golyó vagy hullám?
3. 4:07Mit árul el a csíkos minta?4:07Mit árul el a csíkos minta?
4. 6:39A fény, amely egyenként érkezik6:39A fény, amely egyenként érkezik
5. 8:45A legszebb kísérlet8:45A legszebb kísérlet
6. 11:15Ha megnézzük, melyik résen megy át11:15Ha megnézzük, melyik résen megy át
7. 13:48Kell-e ember a megfigyeléshez?13:48Kell-e ember a megfigyeléshez?
8. 17:38Mekkora dolog lehet hullám?17:38Mekkora dolog lehet hullám?
9. 20:01A késleltetett választás20:01A késleltetett választás
10. 23:02A kvantumradír23:02A kvantumradír
11. 25:55Átírja a jövő a múltat?25:55Átírja a jövő a múltat?
12. 29:13Három válasz29:13Három válasz
13. 31:49Esti gondolat31:49Esti gondolat
14. 33:31Kérdés neked33:31Kérdés neked