Lehet negatív az idő?
Bemutató:
Egy torontói laboratóriumban fotonokat küldtek át egy hideg atomfelhőn. Azok a fotonok, amelyek egyenesen átjutottak, átlagosan korábban értek ki, mint ha a felhő ott sem lett volna — mintha előbb jöttek volna ki, mint ahogy bementek. 2026-ban a kutatók ugyanezt a negatív időt az atomok oldaláról is megmérték.
Ebben a videóban megnézzük, mennyire rugalmas már a hétköznapi idő is: atomórák a repülőn, a fejed, amely gyorsabban öregszik, mint a lábad, és a müonok, amelyeknek nem kellene megérkezniük. Aztán jönnek a furcsa kísérletek: a fénynél gyorsabbnak látszó fotonok, a csúcs, amely korábban ér ki, a gyenge mérés, egy spin, amely száz, az időt visszapörgető kvantumszámítógép, a kísérlet, amelyben két esemény közül egyik sem volt előbb, és Wheeler ötlete, hogy minden elektron ugyanaz. A végén kiderül, mit jelent a negatív idő — és mit nem.
Ha egyetlen dolgot megmérhetnél az időről, mi lenne az? Írd meg kommentben!
Fejezetek
- Előbb kint, mint bentElőbb kint, mint bent
- Órák a repülőnÓrák a repülőn
- A fejed öregebb, mint a lábadA fejed öregebb, mint a lábad
- A részecskék, amelyeknek nem kellene megérkezniükA részecskék, amelyeknek nem kellene megérkezniük
- Gyorsabban, mint a fény?Gyorsabban, mint a fény?
- Minél vastagabb a fal, annál gyorsabb?Minél vastagabb a fal, annál gyorsabb?
- A csúcs, amely korábban ért kiA csúcs, amely korábban ért ki
- A kényelmes magyarázatA kényelmes magyarázat
- Mennyi ideig van bent egy foton?Mennyi ideig van bent egy foton?
- A mérés, amely nem zavarA mérés, amely nem zavar
- Az atomok is ugyanezt mondtákAz atomok is ugyanezt mondták
- A cím, amely bejárta a világotA cím, amely bejárta a világot
- Egy spin, amely százEgy spin, amely száz
- Mit NEM jelentMit NEM jelent
- Visszapörgetett idő egy kvantumszámítógépenVisszapörgetett idő egy kvantumszámítógépen
- Mennyi ideig tart átjutni a falon?Mennyi ideig tart átjutni a falon?
- Előbb A vagy előbb B?Előbb A vagy előbb B?
- Egyetlen elektron?Egyetlen elektron?
- Idő az összefonódásbólIdő az összefonódásból
- Hol tartunk ma?Hol tartunk ma?
- Mit jelent ez neked?Mit jelent ez neked?
- Esti gondolatEsti gondolat
- Kérdés nekedKérdés neked
Források
Válogatás azokból a művekből és kísérletekből, amelyekre a rész épül:
- Angulo, Thompson, Nixon, Jiao, Wiseman, Steinberg, Physical Review Letters (2026)
- Hafele és Keating, Science (1972)
- Chou és mtsai, Science (2010)
- Pound és Rebka (1960)
- Takamoto és mtsai, Nature Photonics (2020)
- Frisch és Smith (1963)
- Steinberg, Kwiat, Chiao, Physical Review Letters (1993)
- Hartman (1962)
- Wang, Kuzmich, Dogariu, Nature (2000)
- Aharonov, Albert, Vaidman, Physical Review Letters (1988)
- Lesovik és mtsai, Scientific Reports (2019)
- Ramos és mtsai, Nature (2020)
- Rubino és mtsai, Science Advances (2017)
- Feynman, The Theory of Positrons (1949) és Nobel-előadás (1965)
- Page és Wootters, Physical Review D (1983)
- Moreva és mtsai, Physical Review A (2014)